A maroshévzi Kemény János Elméleti Líceum és a ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont diákjai és tanárai együtt vettek részt október folyamán egy háromnapos kiránduláson. Az anyagiak egy részét a Hargita Megye Tanácsa biztosította, a Kemény János Elméleti Líceum által megnyert pályázat nyomán, az önrészt pedig a diákok fizették. A negyvenöt fős diákcsoport fele-fele arányban került ki a két iskolából, őket három-három kísérő vezette. A kirándulás fő célkitűzése az volt, hogy a diákokkal megismertesse a Székelyföld történelmi, irodalmi és földrajzi nevezetességeit, s ezáltal betekintést nyerjenek az erdélyi magyarság történelmébe, irodalmába, és valódi szépségében csodálják meg annak földrajzi értékeit.
Pénteken reggel indult a lelkes csapat, hogy felfedezze Székelyföld titkait. Számtalan állomásunkból következzen néhány, a teljesség igénye nélkül: első napon a miklósvári Kálnoky kastély, Kisbaconban a Benedek Elek emlékház, Baróton Erdővidék Múzeuma, ahol láthattuk a baróti masztodon csontvázát, Felsőrákoson az unitárius templom, Apácán az Apáczai Csere János emlékház és a templom, a nagyajtai erődtemplom és a Kriza János emlékház.
Este érkeztünk a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolaközpontba, ahol szeretettel fogadott az iskolaigazgató, vacsorával a szakácsok, és tanácskozásra való felszólítással a helyi diáktanács vezetői. Mialatt a diáktanács tagjai megbeszélést tartottak, javában folyt az ismerkedés a bentlakásban, így az előző napi két csoport egyként indult útjára következő reggel.
A második nap egy körutat tettünk meg, ennek fontosabb látványosságai: Zágonban a Mikes-Szentkereszthy kastélyban a Mikes-szoba, a Kiss Manyi emlékkiállítás, a Domokos Géza emlékszoba, illetve a Csutak Vilmos emlékszoba, Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor szobra, az emlékszoba, illetve a tájház, Kézdivásárhelyen a Székely Nemzeti Múzeum céhtörténeti-, népművészeti- és babakiállítása, Bálványosfürdő, a Büdös barlang, a Mohos láp és a Szent Anna tó. Innen tértünk vissza előző esti szállásunkra.
Az utolsó nap Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumnál kezdődött, ezt követte a városnézés, mely a Lábas Ház elől indult. Következő megállónk a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeum volt. Mielőtt végképp búcsút vettünk volna ettől a vidéktől, megálltunk határában, a Nyergestetőn, megcsodálni a kopjafaerdőt, ahogyan a kirándulás krónikásai nevezték.
Estére fáradtan, de lelkiekben gazdagodva tértünk haza, a szép tájak, a múltunk és hagyományaink megőrzésére bíztató szavak és az újonnan született barátságok emlékével.
Szeretnénk köszönetet mondani a ditrói „Puskás Tivadar” Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi „Puskás Tivadar” Iskolaközpont vezetőségének, ugyanis a két iskola közti testvérkapcsolatnak köszönhetően a kirándulás költségvetését sikerült lényegesen csökkenteni.
Végül, de nem utolsó sorban, köszönetet mondunk a Hargita Megyei Tanácsnak, ugyanis a tőlük kapott anyagi támogatás szintén jelentős csökkentést eredményezett a kirándulás költségvetésében.
A kirándulás szervezői